A GULYÁS LÁNYA

Volt egyszer egy királyfi, aki elment világot látni. Neki ugyan nem számított, hogy szegény lány vagy gazdag lány, vagy akár királylány: úgy gondolta, ha megtetszik neki, elveszi feleségül. Egy faluban talált egy takaros lányt. Kérdezi tőle:

• Te ki lánya vagy?
• Én a gyulyásé.
• Jóravaló lánynak látszol, szívesen elvennélek feleségül! Csak egy feltételem van! Minden az én akaratom szerint kell, hogy legyen!

Egy darabig szépen, békességben éltek. De egyszer a faluból elment egy ember panaszra a királyhoz. Előadta, hogy ő bizony a vásárra két lóval ment, a szomszédja meg két ökörrel. A csikója hozzászegődött a szomszéd ökréhez. És most a szomszéd azt állítja, hogy a csikó az övé, mert az ő ökre mellé szegődött. Kéri a királyt, tegyen köztük igazságot.

A királyasszony hallgatta, hogy férje miként ítélkezik:

• Ha a csikó az ökör után ment, hát azé legyen!

Mikor a király kiment, így szólt a királyné a szegény emberhez:

• Nem jól ítélkezett az én uram. Igaz, nekem megtiltotta, hogy az ő döntéseibe beleszóljak, de ezt a dolgot már nem hagyhatom annyiban. Hallod-e, te szegény ember, eredj ki az erdőbe, vigyél egy hálót, borítsd rá egy tőkére! Az uram ott fog vadászni. Ha megkérdezi tőled, mit csinálsz, mondd, hogy halászol.

Így is történt. Kérdi a király nevetve:

• Mit csinálsz, te szegény ember?
• Halászok – feleli.
• Hát a fatuskónak mióta van hala?
• Amióta az ökörnek csikója.

A király nyomban kitalálta, hogy ez a furfangos válasz a feleségétől származik. Mikor hazaért, kérdi az asszonyt:

• Ugye, te adtad a szegény embernek ezt a tanácsot? Beleártottad magad az én dolgomba, eredj haza az apádhoz!
• Jól van, de engedd meg, édes uram, hogy utoljára még együtt ebédeljünk, és hogy magammal vihessem a palotából azt, ami nekem a legkedvesebb!
• Kérésedet teljesítem! – szólt a király fagyosan.

A királyné álomport szórt a király ételébe, s ahogy a király elaludt, a szolgákkal betetette a hintóba, s hajtott egyenesen a gulyás kunyhójáig.

Másnap reggel felébredt a király, kérdi a feleségét:

• Hát hogy kerültem én ide?
• Én hoztalak el.
• Miért?
• Azt mondtad, hogy ami nekem a legkedvesebb, hozzam el. Nekem te voltál az, ezért elhoztalak.

A király megbocsátott az asszonyának, és ma is élnek, ha meg nem haltak.

Benedek Elek – Magyar mese- és mondavilág 2. kötet